Nagyon ki vagyok borulva. Csak annyit kértem az Uramtól, hogy ebben a hónapban hagyjon, ne kelljen mennem hozzá, mert tényleg baromi sokat kell tanulnom, és sík ideg vagyok miatta. Erre elkezdett nekem hisztizni, hogy én hátat fordítok Neki, pedig közel sem erről van szó! Az lett a vége, hogy összevesztünk, pedig épp ezt nem akartam. Aztán azért mert most az egyszer a saját életemmel foglalkozok, és nem úgy ugrálok, ahogy Ő fütyül, elkezdett velem bunkózni, úgy beszélt velem, mint egy kutyával. És sértegetett. Mert ez az volt, nem őszinteség. Olyanokat mondott, hogy azért mert 30% a testzsírom, hogy én dagadt vagyok, mint egy disznó, pedig ez azért nem igaz, van egy kis pocim, de nem annyira vészes, tavaly óta tök sokat fogytam. Meg azt mondta a puncimra, mert a vénuszdombom hangsúlyosabb, hogy hogy néz ki, zsíros undorvány. Erre két dolgot tudok mondani, 1: erről nem tehetek, amikor vékony voltam, akkor is ugyanilyen volt a puncim, 2: az én puncim az undorvány?! Akkor az ő fasza mi? Az az undorvány, mert beleteszi minden mocskos kurvába, aztán meg rámragasztja a kórságokat! Igen, ezt Neki sose mondtam, nem bántottam vele, de mikor 2012 augusztusában átjött és seggbebaszott, akkor rámragasztott valamit, onnan tudom, hogy Ő volt, mert senki mással nem voltam akkoriban, mert halál szerelmes voltam az Uramba, el se tudtam volna képzelni, hogy más hozzám érjen, plusz ott jött ki a fenekemnél meg a gátizmomnál, és utána Ő 3 hétre eltűnt, én meg addig szenvedtem vele, mert szégyeltem elmenni orvoshoz. Aztán barátnőm azt mondta, hogy szerinte ez herpesz, és elkezdtem krémezgetni, az elmulasztotta. És azóta szenvedek vele, mert időnként kijön, de már rájöttem, hogy a forró kamillatea elmulasztja. Végül elmentem egyszer az orvoshoz, írt fel vírusölőt, de nem tudtam szedni, mert rosszul voltam tőle, szédültem meg minden. És utána egy takarítás alkalmával megláttam nála ugyanazt a gyógyszert a polcon. Szóval 100% hogy az Ő bűne. Sőt miután 3 hétre eltűnt, utána tarkóra állított és nagyon nézegetett odalent, biztos hogy elmúlt-e vagy ilyesmi. Sokszor célozgattam rá, de sosem mondott semmit rá. És akkor még én vagyok Neki az undorító... Most nagyon mérges vagyok Rá. Megmondtam Neki, ha ennyire nem tetszek és nem kellek, akkor semmi keresnivalónk egymás mellett. Én szeretem Őt, és majd meghalok, hogy ezt kellett mondanom, de ez így nem megy tovább. Azt sem tudom mit akar tőlem... És folyton olyanokat oszt, hogy én egy férjes asszony vagyok, meg már mondta azt is, hogy miért nem válok el, meg ilyenek. Ha biztos lennék benne, hogy velem akar lenni, szeret és nem hagy el, akkor esetleg. De a semmiért minek válnék el?! Ő meg azt mondja, hogy nem határoz el semmit egy olyan nővel, aki házasságban él. Persze nem élnék abban, hogyha már régen megmondta volna, hogy kellek. És még mindig nem tudom mit higgyek, mert most sem azt mondja, hogy válj el, mert kellessz, hanem itt izél. Majd ha ezt kimondja, és bizonyítja akkor oké, addig nem teszek semmit az tuti. És ezzel csak elveszít. Pedig nincs még egy nő, aki elviseli a faszságait. Engem meg állandóan megbánt, én már nem akarok többet miatta sírni. És most megsértődik, és nem fog keresni, és hagyni fogja, hogy kilépjek az életéből. Én pedig meg fogom tenni, mert nincs más lehetőségem, mert nem kellek Neki. És Ő bukja ezzel a legnagyobbat. Én meg beledöglök a fájdalomba. De talán sikerül túltennem magam ezen az egészen. Remélem. Persze jobb lenne ha kellenék és nem kéne ez az egész. De helyette nem dönthetek. Sajnálom, hiányozni fog. :(

Egy hülyeség, amit írtam előzőleg. Az Uram amúgyis olyan, ahogy eddig észrevettem, hogy mindenkit csak használ hosszabb-rövidebb ideig, aztán eldobja őket a picsába. Csak azt nem értem én miért vagyok akkor még. Bár jobban belegondolva, azért mert mindent megteszek Neki ingyen, és még csak fáradnia sem kell, megdugnia sem kell, semmit sem kell, mert én vagyok. Lehet nem kellene ennyire odaadónak lennem. De akkor nem lennék jó sub, meg szerintem akkor nem is kellenék Neki egyáltalán semmire. Sosem keres engem, mindig én Őt. És ha össze is veszünk, akkor is mindig én megyek békülni, Neki az se lenne baj, ha sohasem beszélnénk többet, nem hiányoznék Neki. Én csak egy csicska vagyok semmi több. Pótolható. És ez kurva szarul esik!! Lehet, hogy túl sokat fektettem ebbe a kapcsolatba, és felesegesen valószínűleg. Ez szívás. Nem tudom már mit tegyek...

Nincs nagyon mit írnom, mert nem történt semmi. Persze azon kívül, hogy gyötrődtem. Elég szarul érzem magam lelkileg. Az Uram azóta nem is nagyon írt nekem, most írt annyit, hogy írjam meg mikor érek rá, meg hogy mi van a hármassal. Persze azt sem azért kérdi, mert engem kívánna annyira, hanem a másik csaj miatt. Ott tartok, hogy nem is tudom megéri-e ez egyáltalán. Mert az elmúlt 1 év 90%-ában csak szenvedtem miatta, mert ez alatt az idő alatt kb 2-3 alkalommal análoztunk, ez volt a max, meg kb heti 1-2 alkalommal leszopatott. Neki biztos tök jó volt, de én akárhogy is igyekeztem, nem kaptam semmit. Pedig sokat fogytam is és formálódtam is. De még mindig nem volt ez elég semmire. És egyre csak gyűlnek bennem a kétségek, hogy lesz-e valaha valami köztünk. És nem csak a szexre gondolok. Mert mint kiderült, a szívem legmélyén abban reménykedtem, ha elég jó lesz az alakom, és elég odaadó leszek, akkor majd kelleni fogok az Uramnak. Mert szívesen lennék vele rendesen együtt. Félek, ez sosem következik be, és közben elrontom egy olyan emberrel is, aki mindent megtesz értem. Kár hogy az érzéseknek nem lehet parancsolni. Félek, hogy az Uram csak kihasznál engem, mert mindent megteszek Neki, mert annyira szeretem, és Ő szerintem ezt tudja. Félek, hogy csak visszaél vele. De nem mondok semmit Neki, mert félek Őt elveszíteni. De nem tudok mit csinálni, de ennél nekem több kellene. Sokkal. Egyszer azt mondta, hogy ha nekem se lesz senkim és neki se, akkor lehet valami. De mi az a valami? Szex? Vagy kapcsolat? Szerintem Ő max szexre célzott. Nem érti meg, én meg sosem mertem nyíltan kimondani, de nekem csak Ő kell. De Ő mindenre. Örökre. Vagy hát legalábbis sokáig. De Neki nem hiszem, hogy én kellenék... Hiába igyekszem, csak egy koszos kis kurva vagyok a szemében. Pedig közel se csak ennyi van bennem. Én egy szexmániás, perverz kis ribanc vagyok ez igaz, de emellett egy erős, odaadó és okos, ügyes NŐ is!! És lehet rám számítani, ez mind fontos, a belső értékek, nem csak a külsőt kéne néznie! Főleg mert a szépség is múlandó, mind megöregszünk egyszer. De amúgyis sokat dolgozok a kinézetemen, hogy minél inkább tetszek Neki. Jó lenne ha meg tudnánk ezt beszélni, és az Uram sem beszélne mellé állandóan, meg nem ködösítene, hanem megmondaná csak egyszer nyíltan, hogy valaha fogok-e Neki kelleni, lehet-e köztünk valami, ami ennél ami most van több, és pontosan hogyan és mi? Amúgy bőven van rám jelentkező, vannak udvarlóim, de eddig nem törődtem velük, mert az Uramra vágyakoztam, de mostanában megfordult az is a fejemben, hogy mi lenne ha keresnék olyat, akinek kellek is... De ez az egész tök szar érzés, senkinek se kívánom!

Tudom, hogy túlgondolkodom a dolgokat, de most az jutott eszembe, hogy régebben az Uram szájon puszilt, most meg arcon. Ezt miért? Talán azért mert van valakim, vagy azért mert régen többet jelentettem Neki, most meg kevesebbet? Ez eléggé olyan baráti puszinak tűnt. Persze jól esett és most egy hálátlan dögnek érzem magam, mert nem ezen kéne gondolkodnom, hanem a rózsaszín felhők közt lebegni, hogy az Uram megpuszilt. Mert nagyon édes volt ez tőle. De az is eszembe jutott, hogy lehet, hogy szánalomból puszilt meg? :/ Jajj miért basztam el régebben, francnak voltam ekkora hülye... Csak arra vágyom, ami régen is volt köztünk. Szeretném visszakapni az Uramat a szájra puszikkal meg a faszával együtt. Mert igazából kurva mindegy mit csinál vagy mit nem, ez nem változtat az érzéseimen, csak azon, hogy mennyire érzem magam boldognak. És most egy hülye hálátlan kis kurvának érzem magam, pedig nagyon hálás vagyok az Uramnak azért a pusziért, nagyon sokat jelentett (de akkor is ott fészkelődik a fejembe a gondolat, hogy miért nem a számra kaptam? Talán nem érdemlem meg?)...

Ma megajándékoztam az Uramat. Idejött a ház elé kocsival, én beszálltam és odaadtam Neki az ajándékot. Megnézte, volt benne pár testépítős cucc is, és egy újság, mondtam Neki, hogy van benne egy jó válledzés is, Uram nevetett, cuki volt. :) Azt mondta, kapok egy puszit. Kaptam is, az arcomra. :) Kissé zavarbahozott. Kissé nagyon. Persze jobban örültem volna, ha a számra kaphattam volna, de nem elégedetlenkedek, ez is épp elég jó érzés volt. :) Meg hát van valakim. Még. Gondolom emiatt is... De rég nem lenne már, ha kicsit szorosabb lenne köztünk a viszony az Urammal. Csak ennyi kéne hozzá, mert a kapcsolatom már úgyis szar, csak nagyon félek attól, hogy egyedül maradok és nem lesz senki akire számíthatok, ezért nem vagyok egyedül. Csak az kellene, hogy tudjam biztosra, hogy bármikor ha van valami gáz, akkor Rá számíthatok, meg hogyha fontos lennék Neki az jó lenne. Bízni szerintem bízhatok benne. Én úgy érzem. Nem tudom, lehet, hogy bolond vagyok, de nekem Ő kell. Más nem. Ez nagyon gáz... Mert Neki valószínűleg sosem fogok kelleni, pedig jó lenne. Csak legalább annyira, hogy tudjam, hogy nem bocsát el, mert megismert valakit vagy ilyesmi, jó lenne ha Ő egy biztos pont lehetne az életemben. Nem szeretném többet, ha megbántana, vagy fájdalmat okozna, én elviselek cserébe bármit, a hármast vagy akármi mást is, sőt élvezem is, ha Ő úgy kívánja. :) Annyira szégyenlem ezeket az érzéseimet, mert Neki nem érnek ezek semmit, ahogy én se sokat szerintem, de nekem Ő nagyon is sokat ér. Szebbé teszi az életemet, hogy Őt szolgálhatom alázattal, imádattal. :)

Egész nap ki vagyok készülve. Úgy kívánom az Uram, azt kívánom bárcsak átjönne, és jól megkúrna. Csak erre vágynék. Érezni szeretném a faszát. Nagyon rosszul alszom a napokban, megint nem tudok elaludni, mert lüktet a kis puncim, és állandóan az Uram faszára gondolok. Már könyörögtem Neki. És már nem tudom mit tegyek, hogy hozzámérjen. Kitaláltam, hogy összehozok egy hármast Neki, mert azt mondta, hogy akkor kivételt tesz és megdug. Csak attól félek, hogy megbánt. Én elviselek az Ő kedvéért és elégedettségéért bármit, de szeretném ha a hármas alkalmával én is legalább annyit kapnék, amennyit a másik csaj, de inkább többet. Jött egy elég hirtelen és furcsa gondolat. Igazából nem biztos, hogy illendő. Az jutott eszembe, hogy régen amikor az Uram meg volt elégedve velem, akkor megcsókolt és az nagyon jól esett. Persze azt is én csesztem el, mert azt mondtam, hogy ne csinálja, mert amiatt szeretek belé, de ez nem igaz, mert nem kell hozzá hogy megcsókoljon, anélkül is szeretem az Uram épp eléggé. De hármas alkalmával jól esne mondjuk, lenyugtatna, persze csak ha a másik csaj nem kapna ilyet csak én, mert ettől különlegesnek érezném magam, és azt éreztetné, hogy komolyan gondolja, hogy nem cserél le másra, és csak én vagyok az ő kis szolgácskája. Persze szégyelem, hogy ezt gondolom, és írom, remélem ezt nem olvassa el az Uram, ciki lenne eléggé. Én már nem küzdök az érzéseimmel, nem próbálom megérteni, tény hogy szeretem az Uramat, és ahelyett, hogy a miértjével lennék elfoglalva vagy azzal, hogy ő mit érez vagy nem érez, úgy gondolom jobb, ha megteszek Érte mindent amit tudok. Taktikát váltottam, olyanná válok, amilyennek akar engem. Elnézek mindent, nem féltékenykedek, vékony leszek és szexi, és perverz meg bevállalós. Az ő igazi kis kurvája. És örülök neki, hogy Őt szolgálhatom, és nem várok érte cserébe semmit.  Szóval tök mindegy mit tesz az Uram, akkor is kell nekem, nem hagyom el Őt semmiért, mert az tesz boldoggá, ha az Övé lehetek. Kibírom ezt, Érte. Nincs olyan dolog, ami miatt valaha is el akarnám hagyni. Ő az én csodálatos Uram. Csak azt szeretném, hogy perverzkedjen velem, és hogy úgy érezhessem, hogy nem kell félnem, hogy elbocsát, mert Ő az Uram, aki egy biztos pont az életemben, akiben megbízhatok, akivel kiélhetem a vágyaim, és én ha ezt megkapnám Tőle, akkor akár örökké is szívesen szolgálnám önzetlenül, egy szavába kerülne és ugranék (ahogy most is teszem). Úgy érzem, nekem csak ez kellene, ez lenne a fontos. Jó lenne, ha kicsit közelebb érezhetném ezáltal magam az Uramhoz. De ahogy észrevettem, Neki is egy ilyen "kapcsolat" lenne a jó, mert ő nem olyan elköteleződős típus, és szeret azt csinálni, amit akar, és ha nem küld el, akkor mellettem ezt meg is tehetné. Eddig azt akartam, hogy csak velem törődjön, ki akartam sajátítani, de már megszoktam, és elfogadtam, hogy ő ilyen, és megváltoztam, nem vagyok önző, nekem az a fontos, hogy Ő boldog és elégedett legyen. Igyekszem úgy viselkedni. Nekem már csak Ő számít, és csak Rá van szükségem, mert én ettől vagyok boldog, mellette úgy érzem igazán, hogy élek. És nem akármilyen életet, hanem szolgához méltót, ami izgat. :)

Asszem egy kicsit elkalandoztam... De szerintem ezzel nem mondanék újat az Uramnak. Váltig állítja, hogy tudja mire van szükségem, akkor biztosan ezzel is tisztában van. Én el tudom fogadni, és képes vagyok rá, hogy az Uram szabályai szerint éljek. Amég Vele lehetek, addig semmi nem okoz gondot...

Tegnap és ma egész nap betegen dolgoztam az Uram kényelméért. Tegnap kitakarítottam az egész lakást az Uramnál, el is mosogattam, utána volt egy csomó papírmunka, amit végül ma sikerült befejeznem. Munkalapokat kellett sorrendben egymás után mappákba lefűznöm, 1 mappába 100 db fért bele és lett 18 mappa, ezerhétszáz valamennyi munkalap volt, és nem is egészen voltak sorrendben, de azért nagyjából igen, ez kissé megkönnyítette a helyzetem. Ami meg hiányzott azt felírtam egy lapra, utána át kellett írnom egy excel táblába és átküldtem az Uramnak. Örült neki az Uram, meg is dicsért. Jó lenne, ha kaphatnék egy kis jutalmat is érte. Azt mondta meggondolja, mert írtam Neki egy nagyon alázatos kérést, hogy élveztessen el valahogy. De jó is lenne... Amúgy már megint az Uramról álmodtam, méghozzá azt, hogy egy ágyban voltunk és tvztünk együtt, és átölelt, meg hogy el akartam menni zuhanyozni és velem akart jönni. Csupa ilyen erotikus helyzetről álmodozok, amikor az Uram közelében lehetek. Biztos azért mert erre vágyom igazán. (Igaz azt is álmodtam, hogy volt 3 gyereke, ráadásul egy másik nőtől, akivel már nem volt együtt, de ez nem is tetszett az álmomba, mert az álmomba Ő az enyém volt, nem másé természetesen. :D ) Nah de mindegy, nem tartom valószínűnek, hogy ez valaha is bekövetkezne, sajnos nem kellek az Uramnak. Pedig ha kellenék... De nem álmodozok tovább, majd csak éjszaka, ezek az álmok oda valók, az ágyikómba meg a kis tudatalattimba. Mert nem sok esély van erre a valóságban. :) De bevallom élvezem ezeket az álmokat, az álombeli Uram nagyon cuki, és boldoggá tesz. Igaz a valóságban is boldog vagyok, hogy szolgálhatom, de jobb az ha bármilyen cuki gesztussal meg némi érzéssel viszonozva van a dolog. De nem elégedetlenkedek, csak elmélkedek. :P Jó így ahogy van, lehetne jobb is, de ez nem rajtam múlik.

Sajnos az Uram azt mondta, hogy a héten már nem lesz rám szüksége, amit igazán sajnálok, mert nagyon jól érzem magam a közelében, meg örömmel tölt el, ha segíthetek Neki, ha foglalkozhatok a dolgaival, ha bevon picit az életébe (amibe amúgy is szívesen beletartoznék). Ma elgondolkodtam azon, hogy már a gondolattól rosszul vagyok, hogy elbocsáthat, ezt nagyon nem szeretném, én mindig szeretném Őt alázattal szolgálni. Bárhogy is alakulnak a dolgok, én az Uram nélkül nem tudnám elképzelni az életem. Nem is szeretném. Remélem ilyesmire sosem kerül sor, de csak nem, elég jó szolgája vagyok szerintem, megéri Neki ha megtart...

Tegnap este voltam koncerten. Unokabátyámmal mentünk, és ott volt az Uram is. Mikor megláttam nem köszöntem ugyan, de rá mosolyogtam. Ez már megszokássá vált, mert sosem vállaltuk nyíltan hogy van köztünk bármi is, persze nem miattam, Uram akarja így. A koncerten pogónál valahogy az Uram mellé kerültem, és nagyon meglepett, mert hozzámszólt, pedig mások előtt nem szokott. Kérdezte kivel jöttem, mondtam unokabátyámmal, aztán azt mondta mutassam meg hol van, mondtam hogy elöl az első sorban. Aztán ennyibe maradt a dolog. Láttam ott volt vele a huga meg egy másik csaj is, aki beállt elé, hát lettem volna a helyébe. Mindegy. A lényeg, hogy ez volt, és örültem neki hogy hozzámszólt az Uram, ez már haladás.

Ma átjött hozzám az Uram. Úgy vártam, hogy előtte napokig takarítottam, hogy minden szép tiszta legyen, mivel lakótársam összebaszott mindent. Ezen kívül úgy vártam az Uramat, hogy megfőztem a kedvenc levesét (tárkonyos csirkeragulevest) és csináltam mellé cukkinis tésztát (persze durumtésztából és light sajttal). Meleg ebéddel vártam Őt. A levesemből be is tolt 2 tányérral, ennek örültem. Közben nyalnom kellett a lábát, majd szopnom a faszát. Mikor befejezte az evést, bementünk a szobába, úgy kellett feküdnöm, hogy a fejem kissé lelógjon az ágyról, úgy baszta a torkom, közben párat rá is ütött a pinámra, elég izgi volt, majd az egyik ujjával belenyúlt a fenekembe, aztán a számba nyomta hogy szopjam az ujját. Meg a fenekét is kellett nyalnom. Picit a puncimnál is matatott, jól esett volna ha megujjaz. Én közbe csak nyaltam és ziháltam az izgalomtól, nyögtem is egyet kettőt. Nagyon felizgatott az Uram, állandóan felizgat, úgy vágyok már Rá. A végén félig az arcomra(meg nyakamra) félig a számba élvezett, le is nyeltem a gecijét, utána megparancsolta hogy maradjak, én meg közben az ujjammal igyekeztem a maradék gecit a számba húzni, minél többet szerettem volna belőle, nem pazarlom az Uram gecijét, imádom. Utána nagyon ügyesen felszerelte a fürdőszoba szekrényem.Nagyon jó lett és hálás vagyok érte. Gecis arccal, megalázva igyekeztem segíteni Uramnak, amiben tudtam. Imádattal néztem, amit Uram csinál. Elég szexi miközben szerel. Ezután evett cukkinis tésztát, közben megint nyalnom kellett a lábát, imádtam csinálni ezt. Mindez után sajnos hazament az Uram. Jó volt vele lenni, élveztem a társaságát. Ja és kaptam tőle egy új shakert a tápkiegekhez, úgy örültem neki! :) Lehet, hogy beteg vagyok, de miután elment, ettem egy kicsit én is, de abból a tényérból amiből ő evett. Ez még jobban felizgaott, ezért kielégítettem magam, óriásit élveztem.

Csütörtök este átmentem az Uramhoz. Ott voltam 3 órát. Takarítottam, és végre leszopatott. Nagyon boldoggá tett, hogy szophattam. Az Uram az ágyán feküdt, odahívott szopni, én elkezdtem szopni, egy idő után a lábaival odaszorította a fejem, az elég izgató volt, mert nem tudtam (és persze nem is akartam) ellene tenni. Aztán szoptam tovább, közben arra gondoltam, hogy milyen kemény a fasza és mennyire jó lenne érezni a puncimban is. Úgy szoptam, hogy majd megfulladtam, szerettem volna jól csinálni, izgatóan, hogy az Uram minél jobban élvezze. Mohón szoptam, mert iszonyatosan kívántam, érezni akartam... Kis idő elteltével az Uram a hajamba markolt, odanyomta a fejem a fenekéhez, én pedig boldogan nyalni kezdtem, utána visszahúzott a faszához, benyomta a faszát a torkomba, aztán kaptam pár pofont is. Utána az Uram a hajamnál fogva a farkával a számban kivonszolt a fürdőszobába, én a térdeimen lépkedve követtem, majdnem pofáraestem, elég megalázó volt és kellemetlen. Uram a falhoz vezetett, a falnak háttal térdeltem, Uram tövig nyomta a faszát a torkomba, megfogta az egyik kezem, majd rám parancsolt, hogy nyújtsam fel a másikat is. Engedelmesen nyújtottam a fejem fölé a kezeim, Uram összefogta és erősen tartotta a kezeim, közben keményen dugta a torkom. Én fuldokolva de élvezettel viseltem, annyira élveztem, hogy nyögtem is időnként, el is élveztem párszor. Közben nyalatta velem a szexi fenekét is. Kicsit rossz is voltam mert néha lopva az Uramra felpillantottam, mert nagyon izgatott. Imádattal néztem fel Rá. De persze azonnal el is szégyeltem magam és  azonnal elkaptam a tekintetem. De az az érzés amit mindez kivált belőlem, az leírhatatlan. Annyira át tudom Neki adni magam, hogy kiürül az agyam, nem létezik más, csak az Uram akarata, és én, mint a játékszere, aki csak azt kívánja, hogy csinálja mééég! Ez a legjobb az egészben, ez az amit senki mással nem éreztem még soha, csak Vele. Mert Ő az Uram, akire felnézek, aki számomra tökéletes. És ezt nem nyalizásból írom, hanem mert így érzem. Csak ebből az állapotból iszonyat nehéz visszaállni normálra, és ezért néha hülyének is néz szerintem az Uram. Múltkor a bélyegzőt nyomtam rossz helyre emiatt, most meg nem fogtam fel amit mondott, mentségemre legyen, hogy még a fejem is fájt. Még egy nyomtatót is képtelen vagyok ebben az állapotban bekapcsolni. :D De amúgy alapesetben nem vagyok ám ennyire hülye, az Uram veszi el az eszem. :) De térjünk vissza a fürdőszobában történtekre. Alaposan megszopatott, a végén beleköpött a számba, aztán még baszta a torkom, a végén pedig ki kellett nyújtanom a nyelvem, és az Uram ráélvezett a nyelvemre, de a gecije ráment az egész arcomra, sőt a mellemre és még a pólómra is. Persze egyáltalán nem bántam, imádtam. Utána rám parancsolt, hogy nyissam ki a szám, majd újra beleköpött. Én hálásan megköszöntem Neki. Most ahogy írok róla, már ettől felizgulok. Nagyon vágyom az Uramra, jó lenne Őt minél több mindenben kiszolgálni, mert nekem ez fontos, hogy megkönnyíthessem az Uram életét, boldoggá tesz ha Érte dolgozhatok, az Ő kényelméért. És remélem kiérdemlek minél több szexualitást is. Nem kell hogy megdugjon az Uram, tudom hogy annak ára van, és még nem érdemlem meg, de szopni is imádok, megszerettette velem az Uram, és már a szánalmasság arra a szintjére jutottam, és úgy ki vagyok éhezve, hogy már attól képes vagyok elélvezni ha fulldoklok az Uram faszától és bassza a torkom. De nagyon vágynék rá, hogy az Uram néha hozzám is érjen, Istenem de jó lenne újra érezni az ujját a puncimban, vagy a faszát a fenekemben uhh... Na be is fejezem, mert már a gondolattól végem van. Ha kívánhatnék egy dolgot, mást nem is kívánnék csak az Uram érintését, de abból rengeteget, mert iszonyatosan kívánom.

Már 8 napja nem láttam az Uramat. Sajnos alig ír nekem mostanság, nem ér rá. Csütörtök estére áthívott, meg lehet hogy szombaton is látom majd, azt momdta, hogy segít nekem feltenni a fürdőbe egy tükrös szekrényt. De nem gond, hogy nem törődik most annyit velem, elfoglalom magam, van dolgom. Írom ezerrel az edzősulimhoz a sportegészségügy munkafüzetet. Elég szörnyű, fáj nagyon a kezem már a sok írástól, de 1 hét múlva van a határidő, és mihamarabb túl szeretnék esni rajta. Azért hiányzik az Uram, meg hogy vele tölthessek egy kis időt. Mindig csak takarítani hív, jó lenne egy olyan alkalom, amikor nem kell semmit csinálnom, csak játszanánk, és csak Őt kéne kiszolgálnom, nem dolgozni mennék. De az Ő kedvéért azt is elfogadom és örömmel veszem, ha csak azért hív át, hogy dolgozzak a kényelméért. Megéri az Ő elégedettségéért és azért hogy megdicsérjen.