Tegnap beszélgettünk Urammal. Áthívott magához estére. Segítettem Neki, lámpákat szerelt fel. Én kb annyit csináltam, hogy amég fúrt próbáltam odatartani a porszívót, hogy ne szálljon a por. Meg takarítottam utána egy kicsit, és levittem a szemetet. Volt még egy kevés papírmunka, utána haza küldött az Uram. Kicsit csalódottnak éreztem magam, mert mondtam Neki mennyire ki vagyok éhezve, és vágynék az érintésére, amire kb annyit írt vissza, hogy szenvedjek csak, meg hogy ne nyafogjak. És arra gondoltam, hogy ha átmegyek akkor majd talán kicsit kegyes lesz velem, és talán hozzám ér, de sajnos nem tette. Sőt most még le se szophattam, amit nagyon zokonvettem, mert úgy éreztem már erre se vagyok jó, már nem vagyok számára kívánatos. Elég rossz érzés volt. Remélem hamarosan áthív újra, mondjuk egy szopásra...